Igazi vagy hamis ásvány?

Legelsőként azt említeném meg, hogy a valódi ásvány szemek MINDIG KÜLÖNBÖZNEK EGYMÁSTÓL, nincs két egyforma darab, mert például ha 2-3 centiméterrel arrébb bányásszák az ásványt már nem lehet ugyan ott a zárvány, repedés, folt stb…

Az ásványok a használatuk, gyógyítás, stb… során megtelnek, megváltozhat a színűk, míg a műanyag termékek színe mindig ugyan olyan marad.

Többször is említettem már egyéb írásaimban, hogy az ásványok színe változhat, például rózsakvarc, hegyikristály, tejkvarc,  sárgul, az akvamarin, az ametiszt, a füstkvarc besötétedik, de például a fény hatására is teljesen máshogy változnak, a rózsakvarc kifehéredik, elveszíti a rózsás színét, az ametiszt pedig besárgulhat, akár meg is repedezhet, attól függ milyen kemény a szerkezete.
Ezeken a változásokon kívül vannak porózus kövek is, amelyek ha vízzel érintkeznek, szétporladhatnak idővel.

Ezek miatt is fontos az ápolásuk, a tisztítás és a feltöltés.
Vannak minőségbeli különbségek is, például egy kristály tisztasága, átlátszósága, vagy színe nagyban meghatározza az árát, ugyanis minél áttetszőbb, tisztább vagy erőteljesebb színű egy kristály, annál drágább.

Ha ásványt veszünk, keressük benne zárványokat, foltokat, ezek amolyan kis elszíneződések, repedések a kristályban. 
Ha fúrtat veszünk, akkor figyeljük a szemek furatát, például a hegyikristálynál a furat nem teljesen színtelen, hanem picit fehéres, tejszerű. 
Hallgasd meg a szemek hangját, ahogy összekoccannak, mert a különböző anyagokból készült gyöngyök más hangokat adnak ki.
Fogj egy maroknyit abból, amiről tudod, hogy üveg és rázd meg picit a tenyeredben, hogy összekoccanjanak.
Ha hasonló hangot észlelsz az üveggyöngyökkel, akkor sajnos az egyezés azt mutatja, hogy ami a kezedben van, bizony üveg.
Ha eltérő a hangjuk, az üveg gyöngyökétől, akkor viszont ásvány. 

Az ásvány ára is sokat segíthet, mert a nagyon alacsony árak máris gyanúsak lehetnek. 
Mielőtt vásárlunk, nézzünk körbe az interneten, a Google a jóbarátunk,    tudjuk meg, hogy a vásárolni kívánt ásvány mondjuk egy megbízható üzletben milyen áron mozog. 

Figyeld meg a formáját annak amit venni készülsz.
Az üveggyöngyöket el tudják készíteni szinte bármilyen formára, míg az ásványok legtöbbször egyrészt kisebbek, másrészt pedig a formájuk jobban emlékeztet egy természetes képződményre, mint valami tökéletesen szabályosra és simára, mert ezeket leginkább szabálytalan alakúra hagyták meg.

Sajnálatos módon manapság rengeteg ásványt hamisítanak üvegből, műanyagból, stb…és néha olyan ügyesen, hogy felismerhetetlen a kő, ha nem fogod a kezedbe, nem tudod megkülönböztetni az igazitól, nem látható a hasadása, a repedések, nem érzed a keménységét, a súlyát és képen nem látod tökéletesen a színét, vagy hogy mennyire áttetsző.
Sokszor színezik is őket, van, hogy viseléskor megfogja az ember bőrét a karkötő, mert nem természetes színezőanyagot használnak, vagy pedig csak éppenhogy belemártják a színezőanyagba.

Ők az utánzatok, vagyis ezek csak színben hasonlítanak az eredeti kövekre, általában nem nehéz különbséget tenni köztük, hiszen gyakran üvegből, kerámiából, vagy műgyantából készülnek, így megállapítható már ránézésre hogy miből van.

Egyébként a nemzetközi gemmológiai intézetek ajánlása szerint, eladáskor mindig fel kell tüntetni ha egy drágakő kezelt, és azt is, hogy milyen kezelésen esett át.

 

SZINTETIKUS KÖVEK

A szintetikus kristályok laboratóriumokban készülnek, a valódi drágakövekkel azonos alkotóelemekből, nagy nyomáson, nagy hőmérsékleten olvasztják össze a kristálydarabokat.
Megkülönböztetésük egy hétköznapi ember számára nem egyszerű, de gyakorlott szakember tud különbséget tenni az igazi vagy a szintetikus között.

Megjegyzem, igen ismert a szintetikus moissanite, mely a gyémánt tökéletes másolata. 
Én csak a nevét ismertem ennek a kristálynak, de utánanéztem a neten és a Mihalovits manufaktúra oldalán leltem ezt a leírást: 

“A Moissanite egy nagy nyomáson keletkező szilícium-karbid ásvány. 
1893-ban egy francia kémikus fedezte fel egy meteorit vulkánban, miközben gyémánt után kutatott.
Úgy hívták Henri Moissanite.
A valóságban nagyon ritka ásvány, de ma már szintetikus úton is előállítható.
Brillanciája és megjelenése alig különbözik a gyémánttól.
Színtelen, zöld és sárga árnyalatban is fellelhető.
Nagy keménysége megközelíti a gyémántot. 
A gyémánt keménysége a Mohs skálán 10es ( a Földön található legkeményebb anyag ) míg a Mossanite keménysége 9.25-9.5. Ez a leggyakoribb gyémánthelyettesítő kő, ehhez képest a cirkónia keménysége 6.5-7 Mohs”

A szintetikus kristályok színükben enyhén eltérnek az igazi kristályoktól, de sokszor csak icipici különbséget mutatnak és műszer, mikroszkóp minimum kell ahhoz, hogy megállapítható legyen, melyik kő a valódi, és melyik a szintetikus.
Persze a szintetikus kövek, mivel nagy mennyiségben állítják őket iparilag elő, jóval olcsóbbak is. 

A cseppolvasztás módszerével állítják elő a szintetikus köveket, az eljárás lényege pedig, hogy a porrá tört nyersanyagot, a drágakő feldolgozásból maradt, leeső anyagokat, megsérült köveket összerakják, kb. 2.000 °C-on összeolvaszák és egy úgynevezett olvadékkörtét hoznak létre, amelyből a hagyományos drágakőformákat kicsiszolják.

A szintetikus drágakövek általában kevésbé zárványosak és színük is egyneműbb, mint természetes társaiké. 
Főként azért, mert nincsenek jelen a mesterséges folyamat során egyéb mellékanyagok, amelyek a természetes drágakő egyedi jellegzetességeit adják.

 

Léteznek REKONSTRUÁLT KÖVEK is, amelyeket a természetes ásvány porából, törmelékéből készítenek.
Például vegyük a türkizt, ami porózus, igen puha és kb. 2-3%-a megfelelő arra, hogy megmunkálják, így azt a pár százalékot különböző eljárásokkal teszik felhasználhatóvá.
Ezt nevezik újraépített türkiznek ami zömmel eredeti, annyi, hogy a keményítő anyagot kap a porrá tört türkiz, így állítanak elő belőle nagyobb darabokat amiket aztán csiszolnak, felhasználnak.
A korall is ide tartozik, legalábbis a nagyobb darabok leginkább rekonstruáltak.

 

A következőkben az általam megosztott képeken az igazi ásványok, kristályok láthatóak, amennyiben más a helyzet, a kép felett jelzem azt.

 

AURAKRISTÁLYOK


Most az aurakristályokat említeném meg, ugyanis újabban rengetegen hamisítják már azokat is, megszámolhatatlanul sok színben jelent már meg sokszor nem is ásvány, hanem üveg és csak simán színezik valami színezőanyaggal, nem olyan eljáráson megy keresztül, mint az igazi aurakristályok, amik nagyon magas tisztaságú hegyikristályok, vagy tibeti kvarcok általában.

A hamisítvány legtöbbször sokkal erőteljesebb színű, azaz mondjuk egy akva aura kristály ha igazi akkor enyhe kék a színe, míg a hamisítványé már igen kék, sokszor rikító is.
Különféle neveket adnak nekik, mint például titánium aura kvarc, vagy aura drúza, drúza kristály achát, stb….

Ha ilyesmit vásárolsz, az is fura lehet például, ha nagyon olcsó, ugyanis például egy darabka igazi akva aura kristály például nem kapható pár szár forintért, míg a hamis igen…

Az aura kvarcok voltaképpen fémgőzölt nagyon magas tisztaságú kvarcok vagy hegyikristályok, amelyeket attól függően hogy milyen színt szeretnének elérni különböző ( arany, titán, platina, vas, nióbium, indium, kobalt, stb.) természetes fémekkel gőzölnek.

Ezek az aura kristályok valódi természetes ásványok, mesterségesen vékony fém réteggel bevonva. 
A legnagyobb probléma még, hogy sima üvegből is készítenek aurakristályt, azaz beszínezik az üveget, majd belerakják ékszerbe, mert annál jóval nehezebb megállapítani hogy mi van benne, ehhez leginkább szakember kell megfelelő szaktudással vagy műszerrel.

 

 

TIGRISSZEM


A tigrisszem a kvarc egyik változata, amiben a fényes sávok megjelenése adja az egyediségét.
Egy ismerősöm nemrég vásárolt egy karkötőt tigrisszemből, mert ez a kő a kedvence.
Azt mondja hogy a hölgy aki eladta régóta árul ásványékszereket, nem Ő készíti, hanem csak megvásárolja és továbbadja, minden online megy, úgy tűnt, hogy ismeri a kristályokat és Ő bízott benne, de most megrendült a bizalma, ugyanis kiderült a karkötőről, hogy nem tigrisszem és visszamenőleg a vásárlásai között is találtak hamis darabokat.

Sajnálatos módon egyre többen árulnak úgy ásványékszereket, hogy nem tudják mit adnak el név szerint, nem ismerik fel, hogy igazi-e vagy sem és olyan néven adják el, amilyen néven általában internetről, ebayról, aliexpressz-ről, wish-ről, amazonról, stb…vásárolták.

Akitől vette az ismerősöm, jóindulatú hölgy, valószínűleg nem direkt veri át az embereket, de sajnos nem tudja megkülönböztetni az igazit a hamistól.
A tigrisszemnek mondott karkötő amit az ismerősöm vásárolt, sokszínű volt, lila, pink, világoskék, narancssárga, szóval alapból szemet szúr egy tapasztaltabbnak.
Az eredeti tigrisszemnek három alapszíne van: sötétkék, arany és sötétvörös-bordós.
Nincs egész világos, vagy világosabb se több színe, azok sajnos mind hamisítványok és valószínűleg üvegből készültek.

Léteznek tigrisszemből egyedi darabok, ez tény, láttam belőle olyat ami szinte tájképet ábrázol, de az egy kis 3 centis darabka volt, egyedi és mindhárom színe benne volt.
Tény, hogy gyönyörű lenne a többi színben is, de ha túlságosan egyforma a rajzolata, vagy a színe ugyanaz az árnyalat, plusz még olcsó, vagy nem túl drága, akkor biztosan hamisítvány.

 

LÁPISZ LAZULI

Ezen a hármas tagolású képen látható, hogy a két baloldali lápisz lazuli nem igazi, hanem hamisítvány. A jobb oldali az igazi.

A valódi lápisz lazuli, a mész márvánnyá való átalakulása során jön létre, ez egy metamorf kőzet.
Ez egy matt, átlátszatlan, nem hasadó kőzet, Mohs skálán 5 – 6-os erősségű.
Arról lehet felismerni, hogy piritzárványok vannak benne. 
A lápisz lazuli legfontosabb összetevője a lazurit, ez adja a kő színét, de a lápisz lazulinak ez körülbelül csak az 50-60%-a.
Az eredeti kőzetben a lazurit mellett még megtalálható kalcit ezek a sárgás, fehéres színek, plusz még van benne szodalit,  pirit, markazit, vagy dolomit, csillámok, ezek az aranyos, rezes, fémes színű foltocskák.
A kék színét a benne lévő S3 gyökaniontól kapja és ennek  gyökanionnak az aránya változó, ezért a lápisz lazuli nem egyformán kék.
A valódi lápisz lazulit is szoktak festeni nem csak azért hogy erőteljesebb színe legyen, hanem azért is hogy egyenletes legyen a szín ha a kövek színárnyalata eltérő.

A színkezelt lápisz lazuli úgy készül, hogy a gyártók, ha nem tudnak jó minőségű, pirites lápiszt bányászni, akkor mesterségesen kezelik.
Ha ilyennel találkozunk, az észrevehető, ugyanis kopni fog a kékes-aranyos szín.
A valódi  lapis lazuli, sosem fémszínű.

Hevítéssel a lápisz lazuli színe befolyásolható. 
Savakra erősen érzékeny, ezért lakk vagy viaszbevonattal ellátják, ami a fényhatást is kiemeli. 
Gyakran hamisítják kvarc “berlini kék” festésével, ilyen a nunkircheni lapis, de ez idővel zöldesre színeződik. 
A hamisítók gyakran készítenek tripletet, amikor üveget kékre színezett ragasztóanyaggal gyengébb minőségű lazurittal préselnek össze.

A lápisz lazulinak van pár fajtája, sorolom, hogy miket lehet kapni.

1. Valódi lápisz: 
Ő eredeti.
Általában teljesen kék kő, arany pirittel és kezeletlen.
Aprószemű pirit zárványok a csiszolt felületén különleges fényhatást eredményeznek. 

2. Denim lápisz: 
Ő is eredeti.
A kinézete: kék – fehér foltos kő. 
Azért említik külön, mert a lazurit alig van benne.
A tartalma kalcit, dolomit, szodalit és pirit leginkább.   

3. Kezelt lápisz lazuli: 
Az ásvány ékszerek minimum 80%-a kezelt lápisz lazuli.
Ezeknek elérhető az ára és elég szép, mutatós a színe is.
Ez úgy készül, hogy a kék – fehér foltos denim lápiszba nagy nyomással kék színezőanyagot adnak.
Így a kő kívül – belül kék lesz, a színe pedig elég tartós.

4. Gilson lápisz lazuli:  Mesterségesen előállított lápisz lazuli.
Erős kék és erősen porózus is, tán még jobban mint az eredeti lápisz lazuli. 
Legtöbbször arany szín mentes, amit ugye a pirit adna ki, ha van is benne, akkor az láthatóan nem igazi és az pedig  észrevehető.

5. Hamisítványok, amelyek szinte kiverik az ember szemét, ezzel mostanság elég sokszor találkoztam.
Csodálkoztam is, hogy milyen erős kék a színe a lápisznak, viszont nem pirit volt rajta láthatóan, hanem talán réz és úgy nézett  ki, mintha szétkenték volna a tetején.
Van olyan hamisítvány is amiről pedig messziről lerí, hogy műanyag, vagy epoxigyanta, ezek súlyra teljesen mások, jóval könnyebb.
Láttam olyat, hogy egyáltalán nem is foglalkoztak azzal, hogy eredetinek nézzen ki, egyszerűen mintha csak kék festékben megfürdették volna a szemeket és kész.
Láttam már üvegből is ilyet, elég fura volt ahogy megfogtam, megzörgettem a tenyeremben és üveghangja volt, mint amikor az üveggolyók összezörrennek.

Összefoglalva, az eredeti lápisz lazuli Afganisztánban fellelhető, ott vannak a nagyon szépek, eredetiek és kezeletlenek, de ezeknek az ára is jóval borsosabb.
Sajnálatos módon manapság a piacon ha szétnézünk igen kevés ilyennel találkozhatunk, mert a nagyrésze az kezelt lápisz.

 

 

AKVAMARIN


Az akvamarin a berill nevű ásvány egyik változata. 
Kristályai nyúlt hatszöges prizmák. 
Színe a tengerzöldtől (innen kapta a nevét) a kékig változik. 
Az akvamarin kristályait gyakran szennyezik idegen ásványok zárványai vagy egyéb anyagok.

Mint kiderült, az akvamarint is hamisítják, viszont azt is megtudtam, hogy az még a jobbik dolog, ha a valódi színezett kék jádéra fogják rá, hogy akvamarin…

Az eredeti akvamarin a berill családba tartozik, keménysége a smaragdéval egyenlő, 7,5 – 8. 
A hamis akvamarinok, amik nem jádék, legtöbbször erős és mélykék színűek. 
Gyakran színezik az aragonitot is akvamarinnak, vagy a rosszabbik, hogy szintetikus kristályokat készítenek.

Mint a legelején is olvashattad, az ár nagyon nem mindegy, arra fel lehet figyelni.
A berill nagyon kemény, mint írtam, mohs skálán 8-as körül van, ami azt jelenti, hogy csiszolása során van vele munka bőven,  és ami még tudnivaló, hogy kis darabokban fordul elő, vagyis az akvamarin egy drágakő, ami nem olcsó.

A másik ami miatt meg lehet ismerni, a neve.
Az aqua és a marinus latin szavak összetételéből kapta, ami szó szerinti fordításban “a tenger vize”-t jelenti.
Vagyis, ha tengervízbe meríted, szinte láthatatlanná válik, eltűnik benne.

Szóval,  ha meglátsz egy akvamarin néven futó de sötét, vagy rikító kék követ, olcsón, az valószínűleg hamisítvány.
Az akvamarin és a hamsiítványok közötti különbséget sajnos kevesen ismerik. 

A gyöngy utánzatokat úgy ismerheted fel, hogy legtöbbször hálósan láthatóak a szemeken, vagyis a színmintájuk foltos a mikrokapillároskba beszivárgott festék miatt, ez látványnak sem szép, és az igazi akvamarinnál ilyen hálósság nincsen!

Az akvamarinokat gyakran hevítik hogy minél kékebbek és eladhatóbbak legyenek. 
Ha olyat látsz ami nagyon egyformán, vagy erőteljesebben kék, árban viszont nem olcsóbb, mint az akvamarin, akkor lehetséges, hogy hevített berill kővel van dolgod.

 

 

TŰZACHÁT-VAGY KEZELT KARNEOL


Az eredeti mexikói tűzachát a vasoxidnak köszönhetően vörös alapon kissé aranyszínűen irizál.

Mivel az igazi tűzachát elég ritka, ugyanis az ára a csillagos eget is veri néha, úgy gondolták, hogy ezt a kristályt is érdemes hamisítani.
Gyakran lehet találkozni olyan “tűzacháttal”, amin hálószerű mintázat van, ezek általában kezelt karneolok vagy “sima” achátok.

Az alapot azaz achátot vagy karneolt megmaratják savval, így keletkeznek a sávok, amik csak kevésbé hasonlítanak az igazi tűzachát sávjaihoz, de egy laikusnak nem tűnik fel.

Van, hogy nem csak achátból, vagy karneolból készítik a tűzachátot,  egy ismerősöm vett 3 darabot ebay-on, majd szemügyre vette őket, felvágta, eltörte, alaposan leellenőrizte belülről is.

Kiderült, hogy amiket vásárolt, nem ásványok, elsőre azt hitte, hogy csak megmaratták a köveket, de a sávok mélyebbnek tűntek és kiderült, hogy valószínűleg egy üveggyöngy volt a kiindulási pont, azt helyezték bele az üvegbe és az futott végig az egész “kövön”, amiről ugye végül kiderült, hogy üveg.

 

 

GYÉMÁNT ÉS  A MESTERSÉGES GYÉMÁNT


A gyémánt a MOHS skálán a 10-es, azaz ő a világ legkeményebb kristálya és kimondottan az fajta a drágakő, amit a magas ára, értéke miatt hamisítanak, ezért fokozott elővigyázatossággal kell rászánni magunkat a vásárlására.
A szén ezen ritka fajtájából egy fél kisujkörömnyi nagyságú darabért is elkérhetik egy lakás árát is, ami miatt ugye előszeretettel verik át a népet…

Nagy mennyiségű szintetikus gyémántot gyártanak világszerte. 
Ha azonban elhallgatják a vásárló elől, azt a tényt, hogy szintetikus  gyémánt van az ékszerében, és természetes gyémánt áron adják, akkor 700(!) szoros áron vásároljuk meg az olcsó, mesterséges gyémántot. 
Tehát van okunk gyanakodni, mert igazán megéri a hamisítás. 
Nagyon fontos, hogy  egyetlen nagyítóval nem lehet megállapítani, hogy szintetikus vagy természetes gyémánttal van e dolgunk.

Azt írják sok helyen, hogy az egyik leggyakrabban használt, gyémántot helyettesítő kő az ametiszt, vagy pedig a moissanit, amit szintetikusan állítanak elő.
De persze nem csak ezekből alkotnak “gyémántot”, hanem sajnos elég gyakori, hogy üvegből is…
A “legjobb” esetben színtelen zafírt használnak alapanyagul.

Manapság nagyon belejöttek a hamisításba és sajnálatos módon olyan profi minőségű hamis gyémánt ékszekerek is felbukkannak, amelyeket csupán hozzáértő szakember, csakis speciális eszközök segítségével tud felismerni.

A szintetikus gyémánt ember alkotta termék, ezzel szemben a természetes gyémántokat geológiai folyamatok hoznak létre. 

A mesterséges gyémántok egyik létrehozásának módszere a CVD (Chemical Vapor Deposition, vagyis gáz halmazállapotú anyagból szenet kristályosítanak ki); és a HPHT (High Pressure, High temperature, azaz magas nyomás és magas hőmérséklet létrehozásával imitálják a gyémántok természetes keletkezésének körülményeit).

A szintetikus gyémánt tulajdonságait a gyártási folyamatok határozzák meg; egyes szintetikus gyémántok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a keménység, a hővezető képesség és az elektronmobilitás, amelyek magasabb mutatókkal rendelkeznek, mint a legtöbb természetes gyémánt esetében.

Becslések szerint az ipari minőségű gyémántok 98% -át a szintetikus gyémántok teszik ki.

Létezik még olyan is, hogy feltöltött gyémánt is.
A feltöltött gyémánt főként Izraelből érkezik, ahol a gyémánt lézeres fúrására alkalmas technikát kidolgozták, ugyanis a fúrt lyukon keresztül tölthető fel a kő értéktelen anyaggal. 

Néhány apró trükk segítségével azonban, ha nem is 100 százalékosan, de magunk is eldönthetjük, hogy mi is az a kristály, amit látunk és meg akarunk vásárolni.

– Az első a ködképző teszt, azaz rá kell lehelni a kőre, mint egy üvegre.
Amennyiben szinte azonnal kitisztul, gyémántról beszélhetünk, viszont ha több kell neki, mint pár másodperc, akkor valószínűleg hamisítvánnyal van dolgunk.

– A következő teszthez egy sima újságpapír is elegendő. 
Amennyiben a kő nincs foglalatban, fejjel lefelé rá kell fordítani egy újságra. 
Ha a betűk rajta keresztül is olvashatóak, a kő hamis, ugyanis a valódi gyémánt töri a fényt és olvashatatlanná teszi az alatta levő szöveget.

– Az ékszerben lévő követ közelebbről is meg kell nézned, ilyenkor jó, ha mondjuk van egy 10-szeres nagyítású nagyítód.
Figyeld meg azt, hogy a kő élei valóban élek maradtak-e vagy a csiszolás során elveszítették-e ezt a jellegzetességüket. Amennyiben azt látod, hogy az élek kopottak, nem élek, akkor valószínűleg hamisítvánnyal van dolgod, ugyanis a gyémánt, egy annyira kemény anyag, hogy a csiszolás sem tűnteti el az éleket róla, míg a puhább, gyémántra hasonlító kövek a csiszolástól elveszítik az éleiket. 

– A gyémántok egyik jellegzetessége, hogy zárványok vannak bennük. 
Legalábbis, a világ gyémántjainak 90 százalékára ez a jellemző, így igen nagy esélyed van arra, hogy az általad megvásárolni kívánt ékszer is egy zárványokkal rendelkező gyémántot tartalmaz. 

 

 

ACHÁT


Az achát a kalcedon egyik mikrokristályos vagy kriptokristályos változata. 
Szalagosan vagy sávosan elhelyezkedő, mikroszkopikus vagy nagyon apró kristályok alkotta tömeges halmazai oldatokból válnak ki. 
A szalagok és a sávok jellegzetes és tetszetős megjelenést kölcsönöznek az achátnak, igen egyedi kő.

Az achátok nagyon szép természetes színekben is előfordul, de a színesnél jóval több a szürkés, barnás színű, a botswanai achát.

Mivel alapból úgy gondolták, hogy a szürke szín nem vidám, hanem inkább unalmas, ezért mára már nagyon sok achát színezett és persze így jobban eladható.
Rengeteg achátfajta van, van amelyiknek csak a színét erősítik, de nagyon sok a hamisítvány is, találkoztam már üvegből készült “acháttal” amibe a színezéket beleszivárogtatták és eztán lett a neve: “Sárkányér achát”.
Amikor hamisítják, akkor megmaratják a követ, majd színezik, ami sokszor elég bután néz ki, ugyanis látszik, ahogy  a repedésekbe beszivárgott a festék.
Könnyen lehet mesterségesen színezni, és színeit felerősíteni, így meg is teszik, csak sokszor eltúlozzák a színek erősségét és így rögtön felismerhető a színezett achát.

 

 

 

BOROSTYÁN


A borostyán vagy borostyánkő fosszilis (megkövesedett) gyanta. 
Gyakran ásványként tartják számon, valójában azonban nem önálló ásványfaj, hanem számos szerves ásvány elegye.

A kőszénelegyrészek közé tartozik. 
Szabálytalan, alaktalan (amorf) tömegeket, darabokat alkot. 
Gyakran tartalmaz zárványokat, sokszor épen maradt fosszilis rovarokat (szúnyogot, legyet, hangyát, százlábút) kisebb állatokat (gyík) növényi maradványokat, melyek az értékét növelik.

Az egyik “legnépszerűbb” utánzott kő a borostyán. 
Az igazi, jó minőségű borostyánnak mondjuk mindig magas volt az ára és persze ez az utánzás nem most kezdődött.
A borostyánnál többféle készítési móddal is lehet találkozni.

Például a préselt borostyán bizonyos nyomáson és hőmérsékleten valódi borostyánból, általában törmelékből készített borostyán, vagyis eredeti, csak “átformálják”.

Az üveg utánzatok már hamisítványok, érezhetően keményebbek a borostyánnál és ha megérintjük, hűvösebbnek érezhetőek.

Sajnálatos módon készítik még műanyagból vagy celluloidból is, amiket ha hevítenek, érezhető a büdös égett műanyag szag.
Készítik celluloidból is.

A borostyán színei: sötét sárga, narancs, vörös, tojásszín, barna, zöld, kékes / dominikai / , és majdnem egészen fekete.
Az átlátszósága a tisztától a homályosig terjed. 

A tiszta borostyán általában átlátszó és színe a halvány sárgától a sötét vöröses sárgáig terjed. 
A homályos borostyán a félig átlátszótól az átlátszatlanig terjed, színük sokféle lehet, olyan kifejezésekkel különítik el őket, mint zsíros, csont (vagy csontos), szivacsos (habos).

A zsíros borostyán nem szükségszerűen jelent zöldes színt. 
Kicsi buborékok vannak benne, lebegő porszemcsék, és általában áttetsző, sárgás színe a libazsírra emlékeztet, de szokták a felvert mézhez is hasonlítani. 

A zöld borostyánban apró buborékok és lebegő szemcsék vannak, de nincs sárgás, zsírra emlékeztető kinézete. 
A zöld szín valószínűleg az elhaló szerves anyagoktól ered a mocsaras környezetben.

A csont vagy csontos borostyán fehéres sárga vagy barna színű, átlátszatlan és hasonló az elefántcsonthoz vagy csonthoz. Általában ebben a típusú borostyánban találhatóak fekete szerves elhaló törmelékek.

A szivacsos vagy habos borostyán nagyon lágy, ezért nem alkalmas a csiszolásra. 
Átlátszatlan és gyakran pirit található a repedéseiben.

Néhány trükk, hogy hogyan lehet felismerni az igazi borostyánt:

Szagpróba
A szagpróba az egyik leghatékonyabb egyszerű módszer, mert a természetes borostyánnak sajátos illata van, amit nem tudnak hamisítani. Ha a borostyánt hevítjük, jellegzetes fenyőgyanta illata van, míg a műanyagok büdösek..

Tűpróba
Ha egy forró tűt szúrunk a borostyánba, fenyőgyanta illatot kell éreznünk a valódi borostyán esetén. 
Figyelem, a szúrás helye megmarad, nem lehet eltüntetni, ezért kevésbé látható helyen kísérletezzünk csak! 
Ha a tűpróbát műanyagon végezzük, sokkal könnyebben át tudjuk szúrni a tűvel, fekete helye marad, és a kellemes gyantaillat helyett büdös égett műanyag szagot érzünk.

Vízbe mártás
A borostyán lebeg a tengervízben, míg a hamisítványok elsüllyednek. 
Figyelem, az ékszerré alakított borostyán (fémbe foglalva, más kövekkel kombinálva, zárral felszerelve, stb.) már nem lebeg a felszínen.
A teszt elvégzése után ajánlott a borostyánkövet tiszta vízben megmosni.

Rengeteg komplikált módszer létezik a természetes borostyánkő megkülönböztetésére a hamistól, mégis a legbiztosabb módszer ha a borostyánkövet megbízható eladótól vásároljuk. 

 

 

 

“VILÁGÍTÓ” KÖVEK


Egyre több ilyen hirdetéssel találkozom már én is online, ahol világító kristályokat árulnak olyan fantázianeveken mint például:  Natural jade stone, vagy Luminous swarowski crystal, esetleg Luminosity Crystal, amelyek világítanak, állítólag folyamatosan a sötétben, a kellő megvilágítás után. 
Utánanéztem, ezekkel van egy kis probléma, egyrészt ezek nem természetes ásványból vannak,  másrészt pedig nem is világítanak. 
Ezek a “kristályok” tartalmaznak stroncium aluminátot és európiumot.
Persze mesterségesen készítették őket, és kicsit foszforeszkálnak.

 

 

 
MACSKASZEM


A kvarc-macskaszem vagy nyugati macskaszemekő (szemben a krizoberill vagy keleti macskaszemekővel) tömött, szemcsés vagy rudas kvarcváltozat, mely párhuzamosan futó, finom azbesztszálak tömegét zárja magába. 
Fehér, aranyszínű, világos, vagy ­sötétebb zöld, szürke, ritkábban sárga, vörös vagy barna. 
Alig áttetsző, törése szálkás. 

Valójában a szép színesek nem igaziak, hanem macskaszem hatású üveg, vagy jó esetben a fehéreset vagy a világosat színezik.
Üvegből készítenek elég sok színben, attól olyan szép, hogy az üvegben lévő párhuzamos “rostok” adják neki az úgynevezett  macskaszem hatást, azt a szép fényes sávot, amit például a tigrisszemnél  is látunk, csak a tigrisszem ugye természetes.
Manapság ebbeől a macskaszemből található bármilyen szín, lehet belőle lila, pink, mélyzöld, erős sárga, kék, stb…

Mint feljebb megjegyeztem, van, hogy az alap világos színű macskaszem követ színezik, de azt sem mindegy, hogy hogyan, mert ezek általában nem fogják meg a bőrödet, viszont nagyon sok ezekből az üveg.
Tény, hogy gyönyörűek a színei, de nem természetes ásvány.

 

 

 

KORALL


A korallokat a virágállatkák építik fel, amelyek a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amik kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.
Ezek a virágállatkák a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból álló kolóniákban élnek. 
A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók.

Többfajta korall létezik, de a legkedveltebb a vörös színű korall, de ez a vörös is nem mindegy milyen színű, nagyon függ a korall “lakhelyétől”.
Természetes korallok a Földközi-tengerben és a Csendes-óceánban vannak, minél mélyebben élnek, annál keményebben és sötétebb a színük is.

Sok mostanság kapható vörös korall ékszer festett, vagy színezett, ennek az alapja jó esetben a fehér korall, aminek sajnos nincsen olyan nagy értéke, mint az igazi vörösnek.

Létezik még a gyenge minőségű korallból, plusz kis műgyantából készített korall, amit megfestenek és néha meg is fogja az ember bőrét.

De ezeken kívül létezik még több “alapanyaga” a korall hamisítóknak, mint például festett megkövesedett csont, porcelán, szarv darabok, ásványokból pedig kvarc, vagy howlit.

A műanyag utánzatoknak és az üvegutánzatok nagy részének kisebb a sűrűsége mint az igazi korallnak.

Ha sósavat cseppentünk a kérdéses “anyagra” / a sósavval csak óvatosan, mert erősen mar! /  az utánzattal nem történik semmi, míg a valódi korall rögtön pezsegni kezd.

Egyébként én kipróbáltam az általam árult korallokon, amiket Marrakech-ből hoztam és szerencsére mind “pezseg” 🙂 

 

CIRKÓNIA, CUBIC ZIRCONIA


A múlt század hetvenes éveiben orosz kutatók megtaláltak a módját, hogyan lehet laboratóriumi körülmények között stabilizálni a cirkóniát, amelyet azóta tömegesen gyártanak minden színben, sőt, színváltó változatában is. 
A kiválóan csiszolt és polírozott, úgynevezett kubikos cirkónia köveket látszatra, erős nagyító nélkül nehéz megkülönböztetni a gyémánttól. 

A cirkónia (ZrO2) cirkónium-dioxid egy mesterségesen előállított (szintetikus) kő, ékszerekben leginkább a drága gyémánt olcsó, megfizethető helyettesítője.

Néha az emberek tévesen “cirkónium kristály”-nak nevezik. 
A cirkónium egy másik kémiai elem, amely ezüstszínű fém. 
Ezt az elemet por alakban más elemekkel együtt arra használják, hogy létre hozzák a kristályt.

Por állagú cirkónium és a cirkónium-dioxid olvasztásával állítják elő, melyet 2750° C-ra hevítenek. 
Egy tökéletesen ember által készített, hibátlan kő, amely a zárványoktól mentes.

Nem szabad összetéveszteni a cirkonnal ami egy természetes kő (ZrSiO4 cirkónium-szilikát) sárgásbarna színű változata a hyacint.
Egyébként a cirkóniának is van egy természetes „változata” a baddeleyit (ZrO2)

A cirkónia gyorsan kopik és elveszíti a fényét. 
A nanotechnológiák fejlődésével azonban technikailag teljes mértékben megvalósíthatóvá vált a cirkóniakövek gyémántréteggel való bevonása, mely gyémántra jellemző kopásállóságot biztosít a cirkóniának. 

Az utóbbi pár évben több neves drágakő laboratórium megvizsgálta a kereskedelmi forgalomban lévő gyémánt bevonatú cirkóniaköveket, és eddig a gyártók hirdetéseivel ellentétben senki nem mutatott ki egy összefüggő, stabil és ráadásul vastag gyémántbevonatot cirkónián. 
A gemológiai mérések ugyancsak nem jeleztek különbséget a bevont és nem bevont cirkóniakövek között. 
A technológiák rohamszerű fejlődésével úgy látszik már lehetséges vastag és átlátszó gyémántbevonatok készítése, és számíthatunk ilyen kövek kereskedelemben való megjelenésére. 

Többféleképpen megkülönböztethető a cirkónia a gyémánttól, gyémánt teszterrel (hőellenállást mérő műszer), eltérő fajsúly, keménység, fénytörés mutató, stb. persze szakember kell ehhez is.

Különbségek a kristály és a gyémánt között
Van néhány módja annak, hogy megkülönböztessük a cirkónia kristályt a gyémánttól az alábbiak szerint:

Hővezetés: A gyémántok hővezetők, míg a cirkónia kristály hőszigetelő.
Keménység: A gyémánt 10-es minősítéssel rendelkezik, míg a Cubic cirkónium 8-cal Mohs-féle keménységi skálán.
Sűrűség: A cirkónia kristály 1,7-szer sűrűbb, mint egy gyémánt.
Törésmutató: A gyémánt törésmutatója 2,42, míg a kristály indexe 2,15-2,18
Vágás: A gyémántokat tipikusan másképpen vágják, mint a kristályból készült drágaköveket.
Szín: A cirkónia kristály egyenértékű a gyémánt osztályozási skálájához tartozó “D” (színtelen) tökéletességével, de más színekben is megjelenik, például zöld, narancs, rózsaszín stb. 
A legtöbb gyémánt másrészről barna vagy sárga színnel rendelkezik, és csak a legritkábbak a gyémántokkal valóban színtelenek.

 

 

LOPEZIT


Nevét Emiliano López Saa Chilei bányamérnökről kapta. 
Természetes kristályai nagyon-nagyon ritkák. 
Mivel vízben jól oldódik ezért emberi segítséggel növesztett példányai  fel-felbukkannak a piacon. 
Élénk piros színe miatt igen jól eladható, de vigyázni kell vele, mert mérgező, már a bőrrel érintkezve is károsítja az eghészséget!

Szintetikusan is készítik, azaz növesztik, természetes alapra kristályosítják.
Mérete maximum pár mm-es lehet, ami ennél nagyobb, az biztos, hogy hamisítvány.

 

 

 

KVARC


A kvarc az egyik leggyakoribb ásvány földünkön, de mesterségesen is előállítják, úgynevezett  autoklávokban növesztik,  leginkább ipari célokra, például az okostelefonokhoz, digitális fényképezőgéphez, stb… 
Időnként azonban sajnálatos módon ékszerekben is találkozhatunk vele és igen nehéz megkülönböztetni a természetestől, szakember kell hozzá, hogy megállapítást nyerjen az igazisága vagy a hamissága.

Mindenféleképpen a jobbik ha ipari célokra állítják elő és nem ékszerbe üveget raknak kvarcként, ez mondjuk tény…

A kvarc az a kristályos szilícium-dioxid.

A kvarcüveg az ebből készült üveg amit megolvasztanak majd elég gyorsan lehűtik, így nem alakul ki a kristályos szerkezet, ez okból nagyon magas olvadáspontja lesz.

A sima üveg meg általában nagy részben  bórtartalmú szilikát így alacsony az olvadáspontja és jóval törékenyebb.

Szintetikus kvarcot leginkább Kínában készítenek, egyre nagyobb tömegben és elsősorban hegyikristályt, de más kvarcváltozatokat is. 
Mind csiszolt mind “nyers” csúcsokat is árulnak főként az interneten.
Elsősorban a zárványok alapján szakember megkülönböztetheti a növesztettet a valóditól, de ez nem mindig egyszerű feladat, mikroszkópos vizsgálat kell minimum ahhoz, hogy tökéletesen lehessen őket megkülönböztetni.

Sajnálatos módon a kvarc egyéb változatait is hamisítják, mint az ametisztet, vagy a hegyikristályt is sajnos, utóbbit általában üveggel helyettesítik és az azért könnyen felismerhető a hangja és a fénytörése miatt is, viszont létezik szintetikus ametiszt is ami már nehezebb dolog…

Ha az ametisztben vannak egyenes növekedési sávok, akkor látszik, hogy igazi-e vagy szintetikus. 
A valódiakban ezek a sávok ugyanis viszonylag szélesek, a szintetikusban pedig nagyon keskenyek.
Másik módszer a többszínűség vizsgálat, avgyis a szintetikus ametisztben az egyik szín kék, ami a kőnek kékes árnyalatot kölcsönöz, az igazi ametisztben ilyen kék nincs jelen.
Ha az igazi ametisztet megkarcoljuk, a karcszíne fehér.

 

 

 

 
HOWLIT


A howlit ásvány nem hasad, egyenletlenül törik és a Mohs skálán csak 3,5 a keménysége.
Alapszíne fehér, szürke erezettel,  a kék, vagy egyéb színű howlit már biztosan festett.
A festék amit nem csak a kékhez használnak, az anyag belsejét festi meg, nem oldódik ki belőle, nem fogja meg a bőrünket, ha ékszerként viseljük.

A festett kék változatot sajnos a jóval drágább türkiz helyettesítésére is használják, időnként “türkenitnek” is árulják a szintén kékre festett magnezittel együtt, sőt, én láttam már pirosra, lilára, sötétkékre, sárgára és zöldre festettet is belőle.
A türkenit amolyan kereskedelmi elnevezés, ami vagy a festett howlitot vagy a festett magnezitet takarja, de nem egy új kő, hanem valamelyik előbb megnevezett kettő színezve.

 

 

MALACHIT


A malachit vízben jól oldódik, porózus, átlátszatlan, könynen hasad és egyenletlenül törik.
Nem túl kemény, a Mohs skálán 3,5 – 4 a keménysége a színe pedig matt zöld és smaragdos zöld.
Nem árt tudni róla, hogy mérgező!!

Számomra igen nagy csalódás volt, mikor egy eladó el akart nekem adni malachitnak mondott gyöngyöket, amikről már messziről láttam, hogy más a fénye, olyan mintha műanyag lenne…
Aztán meg mikor kézbe fogod már érzed, hogy ez bizony műgyanta.
A műgyanta jóval könnyebb a malachitnál, kisebb a fajsúlya, a színárnyalatai sávozottsága is eltérő az igazi malachittól és persze általában olcsóbb is, nem olyan nehéz megkülönböztetni szakavatatlan szemnek sem.

 

 

 

KRIZOKOLLA 


A krizokolla réz (ritkábban: alumínium) tartalmú hidroszilikát. 
Kristálycsoportba sorolása nem egyértelmű, a kutatók egy része a turmalincsoport tagjának tekinti, de besorolják az agyagásványok közé is. 

Megjelenése sosem ugyanaz, fürtös, vesés cseppköves kérgekben, többnyire amorf, ritkábban monoklin rombos kristályokban található, tűs sugaras kristályai mikroszkopikus méretűek.

A krizokolla egy elég drága áru kő, vagyis itt is az áll, ha olcsónak tartod, valószínűleg hamis.
A kriszokolla természetes helyén szoktak lenni kísérő ásványok is mint például malachit, kuprit, azurit vagy limonit.

Ez egy elég lágy ásvány, a Mohs skálán csak 2-es, vagyis körömmel ha nehezen is de karcolható.
Egyenletlenül törik, zsírfényű, áttetsző, a pora zöldesen fehér és ezek a színei: szürkéskék, élénk kék, türkizkék, zöldeskék.

Ha hamisítvány, akkor általában egyszerű festett kő amiről a festék az ékszer használata közben idővel lekopik. 

Valódi jó minőségű krizokolla vásárlásakor általában ékszernél, kell figyelni, más a fajsúlya, vagyis könnyebb és a megjelenése is, de a feismeréséhez sokszor gyakorlott szakember kell. 

 

 

 

KALKANTIT


A kalkantit réztartalmú ásvány, leggyakrabban a réz lelőhelyek oxidációs zónáiban fordulnak elő.
A természetben előfordul kalkantit csodás kristályokban, viszont mivel oldódik a vízben, a földfelszín közelében úgymond “elfogy”, ezért őt leginkább száraz területeken találhatjuk meg ép természetes kristályokban.

Ő az egyik leggyakrabban árusított növesztett ásvány, mivel viszonylag egyszerű kristályosítani, nem drága az alapanyag, és színe miatt jól eladható, viszont sokszor nem közlik amit tudni kell róla, hogy mérgező!

A kalkantit a réz-szulfát pentahidrátja.

Kereskedelmi neve: rézgálic.
Vízben jól oldódik, a vizes oldata kék színű. 

Felhasználják a fémek galvanizálásához, vagy növényvédőszerként is.
Használja a vegyipar, a műtrágyaipar, a bőr -és textilipar és egyes kozmetikai szerek is tartalmaznak réz-szulfátot.

Bár jó néhány angol nyelvű oldalon lehet olvasni arról, hogy a kalkantit kitűnő hatással van a torokcsakrára, segíti a kommunikációs képességeket, metafizikailag a betekintést és a  pszichés ráhangolódás stb…de ne feletkezzünk meg róla, hogy mérgező!!

 

 

BIZMUT


A bizmut a természetben is előforduló radioaktív elem.
Elég ritka, ezért a piacon tény, hogy igen látványos de mesterségesen előállított kristályokkal találkozhatunk.
Azok a szép és egyedi formák, sokszínűségek mind ember alkotta kristályok.
Mind a formájuk, mind a színük nagyon látványos és mutatós ezeknek a kristályoknak, de ő is mérgező, ezt nem árt tudni!
Salétromsavban oldható.

 

 

 

 EPERKVARC, VAGY CSERESZNYEKVARC


Ez a kő a kvarc egyik változata.
Létezik valódi eperkvarc, a színe a világos rózsaszíntől terjedhet egészen a sötét rózsaszínig és lehet benne feketés is.

Sokszor eper, vagy málna színű is a zárvány benne, ezért is hívják hol eperkvarcnak, hol málnakvarcnak vagy esetleg cseresznyekvarcnak.
Ez kő leginkább Oroszországban, Kazahsztánban és Brazíliában található.

Az eperkvarc a színét a vas-oxid különböző formáiból származó zárványoktől kapja.

Létezik valódi eperkvarc, de az nem olyan, mint azok amelyeket ezen a néven adnak el, enyhe pirosas – rózsaszín színnel.
Az amit eperkvarcként, vagy cseresznyekvarcként árulnak, az valójában üveg.
Ezek a gyümölcsnév, plusz kvarc névvel forgalomba hozott ékszerek Indiai vagy Kínai  üveggyárakban készült mesterséges üvegek. 

 

 

 

 
CITRIN


A citrin a kvarc ásvány sárga színű, drágakőként használt változata, aminek a vas adja a színét.

A hegyikristályhoz hasonló kristályok általában 10-15 centiméter hosszat érnek el. 
A színeloszlás sokkal egyenletesebb, mint az ametisztekben; a nem egyenletesen színezett kristályok felhősek.

Az eredeti citrin természetes színe a világos sárga.
Alapból alig van színe, az is néha a hegyikristályéval vetekszik, a többi, amelyiknek erős színe van, az hevített citrin.
Persze az is citrin, csak egy kémiai folyamat segítségével hevítve lett, hogy jobban eladható legyen.

A kereskedelmi forgalomban lévő citrinek nagyobb része sajnálatos módon hevített vagyis hőkezelt ametiszt, kisebb része pedig hőkezelt füstkvarc. 
Ez azért van így mert a valódi citrinből igen kevés fellelhető.

Az ametisztből jóval több van, így alacsonyabb hőfokon 500 fok alatt világosabb sárga citrin lesz, 550 fok felett pedig sötétebb barnás – vöröses sárga színű citrin lesz. 

A füstkvarc alacsonyabb hőmérsékletre hevítve is besárgul, ő is “jó citrin alapanyag”.

A legtöbb hőkezelt citrin egy mély narancs vagy enyhén vöröses árnyalatot vesz fel. 
Általánosságban, a mélyebb színű kövek a legértékesebbek, beleértve a vöröses árnyalatokat is, pedig véleményem szerint sokkal szebb az eredeti színében…

Világossárga citrin is előfordul természetesen, de igen ritka és az intenzív sárga formája általában hőkezelt és kap mindenféle fantázianevet, mint példáula “Lemon Quartz”.

 

 

 

OPALIT


Mint neve is mutatja ez egy mesterségesen készített olcsó üveg fajta – opálüveg. 
Az opálit az ember által gyártott opálosított üveg és van pár néven emlegetve, mint például: sri lanka holdkő, tengeri opál, vagy opál holdkő,  vagy simán opálnak is hívják.

A neve az opalit elég becsapós lehet és ezzel verik át leginkább a naivabb vásárlót, aki megvásárolja opálként.
Árusítják még szivárvány holdkőként is, de ha megnézünk egy igazi szivárvány holdkövet a különbség szembetűnő.

Legtöbbször sejtelmes kékes árnyalatúra készítik, de én pont nemrégen láttam sárgás, zöldes és kissé pirosas árnyalatút is.
Az opalit név a mesterségesen előállított üveget tartalmazza, amit ha jól megvizsgálunk, látni fogjuk benne a levegőbuborékokat, amely egy valódi ásványnál elképzelhetetlen…

 

 

ARANYKŐ / GLODFLUSS / SANDSTONE


Ez a kő kapott jó pár nevet már, sokan napkőnek is hívják tévesen, hiszen az egy csodás és természet alkotta kristály.
Az aranykövet magyarul „aranyfolyó”-nak fordíthatnánk voltaképpen üvegben réz és üveggyári termék. 
A legismertebb arany barnán kívül általában még sötét kéket és zöldet is készítenek belőle. 
A 17.-ik századi Velencében állították elő először, igen jól csiszolható rendkívül látványos és csillogó kő. 

Állítólag az aranykövet eredetileg francia szerzetesek készítették, de a készítés titka feledésbe merült.
A 17. században azonban újra napvilágot látott, amikor a velencei üveggyáros, Vincenzo Miotti újrakreálta.
Nagyon drága kereskedelmi áruvá vált és az előállítási procedúra továbbra is titkos volt, amíg a 19. században végül közzétették a módszert: akkoriban olvasztott vörösrezet öntöttek olvasztott üvegbe, majd kikristályosodva gyönyörű csillogóvá vált az aranykő.

Technikailag nem kristály / drágakő, de sokan annak tartják, a kinézete miatt.
A barna aranykő vörösréz, a kék aranykő kobalt vagy mangán, a zöld aranykő pedig króm hozzáadásával nyeri el a látványos külsejét.

 

 

RÓZSAKVARC


A kvarc egyik változata.
Sajnos odáig fajult a piac, hogy már a rózsakvarcot is hamisítják, nem egy hamisítvánnyal találkoztam már. 

Ez azért elég randa dolog, mert nem egy drága ásványfajtáról beszélünk, elég könnyű természetes rózsakvarchoz jutni.

Sajnálatos módon bárhol lehet hamis rózsakvarcot venni, így nagyon nehéz dolguk van a vásárlóknak.

Az eredeti rózsakvarc egész világosan rózsaszínű, vannak benne apró világos rózsás sávok, zárványok, míg a hamis általában egyszínű, folyamatos a rózsaszín színezés, de láttam már olyat is, hogy repedezett üvegszemeket színeztek rózsaszínnel és a repedésekben nagyon kirívóan látszott a rózsaszín színezés.

 

 

 
MOLDAVIT


Az egyik kapcsolatom mesélte, hogy hatalmas botrány van jelenleg a moldavit hamisítása miatt.
A jelenleg kereskedelemben lévő moldavitok 95 %-a állítólag hamis.
Zöld / sörös / üvegből készítik a hamisítványokat és egyre ügyesebbek, bár szakavatott szem azért észreveszi a különbséget.
Az igazi moldavit javarészt ennek a botránynak is köszönhetően olyan árban kapható, ami a csillagos eget verdesi.
A hamisítvány világosabb, mint az eredeti moldavit, más a színárnyalata is a zöldnek és nem láthatóak benne a moldavitban látható gázbuborékok, bár ez utóbbit a legügyesebbek levegőbuborékokkal próbálják hamisítani.

Az igazi moldavit nem olyan fényes és csillogó, mint amilyeneket hamisítanak.
Ha a moldavit nedves, nedvesnek tűnik, vagy túl fényes, az biztosan hamisítvány.
Néhány hamisítvány nagyon meggyőző, különösen ha ékszerekhez használják fel őket és a “bibis” részeket eltakarják ezüsttel, vagy fémmel.

Néhány hamisító még most is létrehoz olyanokat, ami a színt és a textúrát szinte tökéletesen közelíti meg. 

A legmegfelelőbb módja annak, hogy rájöjjünk, vajon igazi-e egy moldavit, hogy ha a kő külsőre hibátlan és az ár mégis alacsony, az fura kell hogy legyen.
Ha az ár túl jó ahhoz, hogy igaz legyen, a legtöbbször ez egy lehetséges hamisítvány jele. 
Vannak eladók, akik magasabb árakat követelnek ezekért a hamisítványokért is, azért, hogy az övüké igazinak tűnjön. 
Ha az éppen vizsgált Moldavit fényes, élénk zöld színű, akkor valószínűleg egy hamis Moldavitot tartasz a kezedben, amelyet zöld üvegek megolvasztásával hoztak létre. 

Azt is figyelembe kell venni, hogy minél nagyobb darab a vizsgált Moldavit, annál magasabb az ár, mivel a legtöbb valódi moldavitot gramm árban értékesítik.
25 – 30 grammnál nagyobb moldavit meglehetősen ritka, szóval az 99%, hogy hamisítvány, ha ilyen nagyobbal találkozol.

Az a legnagyobb probléma, hogy a kereskedők is bevásároltak ezekből a hamisítványokból és fogalmuk sincsen róla, hogy az nem igazi…
Aki Kínából, Indiából, és Thaiföldről küldi a moldavitot, annál már kezdjünk el gyanakodni, mert onnan származnak leginkább a hamisított darabok.

Vannak olyan eladók is akik tudatják az emberrel, hogy az általuk ajánlott moldavit laborban készült, végül is ez legalább fer dolog, mert még az is egy fokkal jobb ugye a hamisított zöld sörösüvegnél, amiből sokan készítik, de a laboros moldavitot sem ajánlatos megvásárolni, mert az sem igazi.

Persze az a legjobb, ha online ismeretlentől ezt a kristályt nem vásároljuk, maximum, ha nagyon-nagyon értünk hozzá.

 

 

 
LARIMAR


Nevezik angyalkőnek, delfinkőnek, tengerkőnek is a színe és a titokzatossága miatt.
A Larimar ritka kék fajtája a kizárólag a Dominikai Köztársaságban, a Karib-térségben található. 
Színei a fehér, világoskék, zöld kék és mélykék között változnak és lehet benne vörös vagy barnás folt isa más ásványi anyagok vagy az oxidáció miatt.

A Larimar egy olyan kőzet, ami nagyrészt pektolitból, kalcium és nátrium savas szilikát hidrátjából áll.
A Pektolit számos helyen megtalálható, de a larimar egyedülálló vulkán kék színezékkel rendelkezik, ami a kalciumra vonatkozó réz – helyettesítés eredménye. 

Sajnos belőle is sok hamisítványt láttam már, de mivel nagyon szeretem, igazi angyali kristály számomra, ezért felismerem már a hamisat belőle könnyebben.

Az igazi larimar csodás kristály és ha ránézek is látható, hogy természetes benne minden.
A hamisított larimarok amiket én láttam, azokat megmaratták, majd színezték, de erősebb kék színnel, így próbálták utánozni az igazit, de ez szakavatott szemnek azért felismerhetőbbek.

A larimar árát méretén kívül színe határozza meg. 
Minél kékebb annál értékesebb, ezért is szeretik színezni… 

Egy középkék jóval többet ér, mint egy halvány fehéres – kékes kő. 
A zöldes árnyalatú is igazi, bár kevésbé értékes és kedvelt, mivel nem ez a jellemző színe.

 

 

 

SMARAGD


Az ember által létrehozott smaragdok széles körben elterjedtek és elérhetőek, viszont értékük csak töredéke a természetes smaragdoknak.

A smaragd színét valószínűleg kevés krómoxid idézi elő, bár más vélemények szerint valami szerves vegyület a festőanyag, ugyanis a smaragd hevítve elveszíti a színét.

A drágakő minőségű kövek 1 karátnál ritkán nagyobbak, és e fölött igen ritka, ha pedig mégis található, akkor az ára a csillagokat veri.

Az igazi smaragdnak vannak zárványai, például lehet benne folyadék, szilárd anyag, esetleg gáz is.

Gyakori, hogy a smaragdokat megpróbálják valami olcsóbb kővel helyettesíteni, például lehet zöld turmalin, zöld fluorit, zöld apatit, malachit, peridot, prehnit, diopszid.

Elég nehéz egy fotóról megkülönböztetni, nekem eddig az volt a szerencsém, hogy nem azért tudtam megkülönböztetni mert smaragd szakértő vagyok, hanem mert felismertem az alapot, amit smaragnak mondtak, azaz esetemben a peridotot, a turmalint, prehnitet vagy a fluoritot, mert láttam a külső jellegzetességüket, amelyek felébresztették bennem a bizonytalanságot, hogy ez márpedig nem smaragd.

Nem csak smaragdnál olcsóbb kristályból késztik a smaragdot, hanem sajnos lehet üveg is, zöld üveg, például történelmi hírű üveghamisítvány  a Reichenaui kolostor óriás smaragdja, mely valójában üveg.

Gyakori, hogy a kereskedők, más olcsóbb kövek elnevezésébe „belecsempészik” a hangzatos smaragd szót, hogy ezáltal magasabb árat kérhessenek, találkoztam már pár elnevezéssel, például:

Brazíliai smaragd: zöld turmalin
Orientális smaragd: zöld korund
Estéli smaragd: Peridot
Hamis smaragd: Fűzöld fluorit
Piros-smaragd vagy Smaragd-Huss : Fluorit
Litium smaragd: Hiddenit
Rezes smaragd: Dioptáz
Cap smaragd: Prehnit

Szóval ha smaragdot szeretnél vásárolni, mindenképpen hozzáértő szakembertől vedd meg aki megbízható.

 

 

 

 
ZAFÍR


A szintetikus zafírok széles körben megtalálhatók a jelenlegi ékszerpiacon és kevésbé természetes színűek, jóval kevesebb zárványt tartalmaznak, mint a természetesen előforduló zafírok.

Manapság az ékszerekben fellelhető csillagzafírok több mint 90%-a szintetikusan előállított termék, vagyis a zafírtulajdonosok sem lehetnek feltétlenül nyugodtak…

Sokan zafír árban vesznek a zafírnál jóval kisebb értékű kék spinellt vagy diffúziós beavatkozással, erősebb színezéssel rendelkező, eredetileg alacsonyabb értékű zafírt.

Ha azt nézzük,a hamisítványok a legsegítőkészebb segítségeink, mert az ő tulajdonságaik, kinézetük alapján láthatjuk a különböző hibákat, amelyek nem jellemzőek természetes kristályokra.

A hamisítvány általában szinte tökéletesen sík és sima. 
Ha a kristály szerkezetében jelen vannak kis repedések és apró dudorok, akkor ez annak a jele, hogy a zafír valódi.

A zafír a Mohs skálán 9-es, azaz elég kemény, az üveget képes megkarcolni, vagyis ha valamivel megkarcoljuk, nem maradhat a felszínén semmi karcolat, ha mégis marad, akkor az hamisítvány.

Ha megnézzük ultraibolya fény alatt, a szintetikus zafírt, az izzik zöldes fényben. 
Az igazi nem izzik.
Természetesen ha zafírt vásárlunk tegyük azt megbízható helyről, szakembertől.

 

 

 

 
RUBIN


A szintetikus rubinok széles körben megtalálhatók a jelenlegi ékszerpiacon és kevésbé természetes színűek, jóval kevesebb zárványt tartalmaznak, mint a természetesen előforduló rubinok.

Gyakran átverhetőek a kereskedők is, mert híján vannak azoknak az eszközöknek, amelyekkel észrevehetnék a hamisítványokat, így azután sokan olyan rubint viselnek, amelynek karátjáért több tízezer dollárt is fizettek, holott csak egy százalékát éri, mert szintetikus termék. 

A rubinhamisítás érthetően nagyon bizalmatlanná tette a piacot, ezért sokan szívesebben viselik az igazi rubin helyett a rubinnak látszó, de annál olcsóbb, természetes piros spinellt.

A természetben, a rubin viszonylag kevés, főleg a nagyobb darab kristályok ritkák, de mivel a nagyon sokan keresik ezt a kristályt, hamisítják erősen.

Vannak akik több ezer dollárt fizetnek néhány száz dollárt érő, jóval kisebb értékű, de hőkezeléssel csillogóvá tett rubinért, mert az legalább rubin…

A rubin kristály szerelmeseinek nem árt tudni néhány apróságot.
Például, hogy ha a kő teljesen tiszta és sima, se zárvány benne se egy pukli vagy akrmilyen apró egyenletlenség akkor valószínűleg szintetikus vagy hamis. 

Egy másik fontos jellemzője a valódi rubinnak, hogy a színe nem egyenletes, nem egyforma mindenhol.
Tehát, ha megnézed a rubint amit éppen megvásárolni kívánsz, hogy néhol élénk, a másik oldalán pedig halványabb, akkor az igazi lehet.

Nézd meg a kristályt erős fényben, ugyanis a valódi rubin ilyen körülmények között sötétebb lesz. 
Ha a kő elhalványul, akkor valószínűleg a hamis.

Fontos megfigyelni, hogy ha vannak benne buborékok és azok fehérek, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kő hamis.
Annak ellenére, hogy rubin az egyik legkeményebb kristályok közé tartozik / Mohs skála 9-es /, vannak benne repedések. 
Ha a repedés formája cikcakk, nem egyenletes, akkor talán az igazi kő. 
Ha a repedés sima és különösen ragyog, az hamis lehet.

 

 

 

CSAROIT


Nemrégen csaroitot akartak szinte szó szerint rámtukmálni, de majd kiszúrta a szememet, annyira észrevehető volt, hogy hamisítvány és valószínűleg műgyanta, egyrészt ez a kő nagyon eredeti ami a megjelenését illeti, másrészt a műgyanta jóval könnyebb, mint maga a természetes csaroit.

A színe még talán egyező volt a csaroit liláival, de nem úgy olvadtak össze a színek a hamisban, mint az igazin és elég erősen látszódott az elválasztás, ami nem jellemző az igazira.

Aki ismeri ezt a kristályt, az tudja, hogy nem csak a lila két-három színárnyalata van benne, hanem néha rózsaszínes, fehéres is, és nagyon különböző sávok tudnak benne lenni.

 

 

 

HOLDKŐ


A holdkő egy földpát.
A valódi holdkő sokféle színű lehet, nem csak kékesen csillogó a szivárvány holdkő, hanem lehet sárgás, barackszínű, barnás, szürkés is, de valóban a legszebb, a kékes színben játszó árnyalat.

 

Ezen a képen az első egy szivárvány holdkő, a másodikon pedig az opalitüveg látható.

A természetes holdkő általában nem átlátszó, szürkésfehér – krémfehér színű földpát ásvány, az indiai típus itt-ott fekete foltokkal is tarkított.

A szivárvány holdkőnek nevezett fajtáját kézben forgatva kékes-színes szivárvány színű csillogás fedezhető fel, ami miatt kapta a nevet: Szivárvány holdkő. 

Ezt a csillogást próbálják meg leutánozni a mesterséges holdkővel, aminek a hivatalos neve opalit, üvegből van, ember alkotta és ami a természetes holdkővel ellentétben mindig áttetsző. 

Onnan is felismered, hogy jellegzetesen kékes, vagy sárgás színű és áttetsző. 
Nagyítóval megvizsgálva közelről buborékokat találsz benne, ami az igazi holdkőben nincs. 

A természetes holdkövet nehéz csiszolni, mert puha kő / Mohs skála 6-os / és igen drága.

Ha árban olcsóbbat kínálnak, már kezdj el gondolkodni és nézd meg közelebbről a “holdkövet”.
Sokan a labradorittal hasonlónak tartják ezt a szivárvány holdkövet, ami csupán annyiban igaz, hogy a labradorit szintén földpát.

 

 

 

 

TOPÁZ


A tiszta topáz átlátszó színtelen, de gyakran tartalmaz impuritásokat, esetleg krómot, vagy vasat, melyek az elszíneződését okozzák.

A topázkristályokban igen gyakran vannak folyadékzárványok, amelyek legtöbbnyire csak mikroszkopikusak.

Jellemző a topázra, hogy dörzsöléssel könnyen elektromos lesz s apró papírdarabkákat magához vonz. 
E tulajdonsága segít, hogy meg tudjuk különböztetni más ásványoktól.

Jellemző még rá az is, hogy a felhevített topáz lassan lehűtve, szintén elektromos lesz.

A citrin egy megfizethető drágakő, és minden színtartománya elérhető áron vásárolható. 
Leggyakrabban a sárga topázzal téveszthető össze, ami nagyon hasonló, mind színben, mind állagában. 

Topáz az értékesebb drágakő, és a kereskedők gyakran citrint adnak el topázként. 
A citrinnek több hamis kereskedelmi neve is van, pl. „Madeira Topáz”, az “Arany Topáz” és a “Bahia Topáz”. 

Azonban néhány finom és ritka citrin kristály olyan tiszta, szép sárga színű, hogy ritkán ismétlődik meg arany topázban.

Felismerni a különbséget csak szakértő tudja, műszerrel.

 

 

 

OPÁL


Az opál megszilárdult kovasavgél, ami víztartalmú és gyengén kristályos. 

Az a legszomorúbb, hogy például több online oldalon is van kint olyan videó, hogy hogyan lehet hamis opált készíteni.
A legfőbb kellék hozzá a videóban a gyanta…

 

Ezen a képen egy hamisító munkája látható, azaz hamis opál.

Ebay-on, Amazonon, Etsy-n, Wish-en lehet látni opálként hirdetett ékszereket, ami gyantából készül és a csillámos apró konfettiket szórnak az ékszer aljára, hogy olyan hatása legyen, mint az opálnak. 

Ha megpróbáljuk leírni, hogy milyen is az opál, rájövünk milyen kevés erre a nyelvünk, milyen szegény hozzá a szókincsünk, hiszen az opál egy csoda, egy varázslat. 

Egyedülálló a drágakövek között, szétszórva sugározza magából a rendkívül ragyogó, csodás szivárványokat.
Legfeltűnőbb és legjellegzetesebb tulajdonsága éppen ez az erős színkibocsátás, a színek játéka az opalizálás.

Ennek oka az opál szerkezeti felépítése. 
A kovasav apró golyócskák formájában található benne, ezek szabályos háromdimenziós rendben helyezkednek el. 
Ezek a golyók ugyanígy elhelyezkedő kisebb golyócskákból, azaz másodlagos szerkezetből állnak.

A spektrumjelenséget, amely a legtöbb opálban megtalálható, a fény interferenciájának jóvoltából ezek a gömböcskék hozzák létre melyek méretben és térben eltérő elrendezése okozza egy kőben a különböző színek sziporkázó kavalkádját.

Ha a megszilárdulás folyamán egyéb ásványi anyag is kerül a szilikagélbe, akkor színe megváltozik. 
A rózsaszíntõl a zöldig, az okkertől a feketéig nagyon sok változata ismert az opálnak.

A nemesopál azon kevés drágakövek közé tartozik, amelyet még laboratóriumban sem sikerült mesterségesen elõállítani, így szintetikus változata egyenlőre nem létezik. 

A rá jellemzõ opalizáló színhatást, a színek tüzes játékát a kövön belül, amely annyira vonzóvá és érdekessé teszi ezt a drágakövet, még nem sikerült mesterségesen létrehozni, viszont hamisítják más alapanyagból, vagy a meglévő opált színezik.

Hamisításnak minősül a fehér opálok feketítése is, nem csak az utánzása. 
Erre a feketítésre többféle eljárás létezik, felismerésük néha igen alapos vizsgálatot igényel. 

A fekete festékkel való átitatás mikroszkópos vizsgálattal szinte mindig észrevehető, az apró festékanyag részecskék jelenlététől. A porózusabb opálokat gyakran fekete műgyantával kezelik, fel lehet ismerni a fekete szín foltos, egyenetlen eloszlásáról, a természetes fekete szín eloszlása mindig egyenletes.

A nemesopál hamisítványoktól, utánzatoktól való elkülönítésére elsősorban a kő felületét kell megnézni egy mikroszkóppal.

A nemesopál felülete porózus, az üvegutánzatoké síma, a műanyagutánzatok puhák, felületük rendszerint karcos és könnyűek. A szintetikus opáloknál a fehér alapszínnek rózsaszínes árnyalata van, ebből sok van mostanában. 

A minőség változásával nagy árkülönbségek lehetnek és itt arra is kell figyelni, hogy az opálból, az igaziból, egy körömnyi darabka is több száz dollárba is kerülhet, ha magas a karátszáma.

Az opál tulajdonságai:
Üvegszerű, kagylósan törik, nem hasad, a Mohs skálán 5,5 – 6,5 között mozog, az üveget kissé nehezen, de karcolja. 
Karcpor színe fehér. 
Üveg-, gyanta- vagy viaszfényű
Savak nem oldják, UV fényben gyakran fluoreszkál.
Levegőn hosszabb idő után megrepedezik. 
Nincs konkrét kristályformája, csak ha álalakként van jelen. 

A közönséges opálok a szerkezetüknél fogva tartoznak az opálhoz, drágakőnek nem tekinthetőek és Magyarországon például elég sok fellelhető belőlük, mint például májopál, tejopál, faopál, viaszopál, hialit, borostyánopál.

Az opálnak van egy seregnyi változata, íme a lista róluk:

Nemesopál – opalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő.
Tejopál – opáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált.
Tűzopál – tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilyenkor girasol (napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában, külföldön Ausztráliában fordul elő.
Faopál – opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek.
Viaszopál – Amorf, megkövesedett fa és viasz, más néven fa – és viaszopál.
Májopál – Okkersárga, barna, kevésbé, vagy egyáltalán nem áttetszõ, nem túl esztétikus darab.
Hialit vagy Üvegopál – üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag,
Hidrofán – vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál.
Borostyánopál – színe miatt nevezik borostyánopálnak.
Mézopál – Mézsárga, áttetsző, átlátszó opál.  
Klóropál(Ungvárit) –  zöld színű opálváltozat.
Vízopál – majdnem teljesen víztiszta.
Mohaopál –  a fehér alapanyagba zöld és szürke foltok keverednek.

 

 

 

IGAZGYÖNGY


Az igazgyöngy olyan, koncentrikus héjakból felépülő, biogén féldrágakő, amit egyes puhatestűek választanak ki a sérülések, a szervezetükbe kerülő idegen anyagok ellen védekezve. 
Méretük a pár milliméterestől a mogyorónyiig változó; a legnagyobb példányok külön nevet kapnak. 
Alakjuk többnyire közel szabályos gömb, ritkán előfordulnak csepp-, körte-, illetve hordó formájú példányok is. 
A különös, erősen torzult alakok neve „barokk igazgyöngy”.

Színe többnyire közel fehér, felülete színjátszó.

Bizonyos puhatestűek köpenyének nyálkahártyája meszes anyagot választ ki, hogy betokozza a héjába bejutott parazitákat és szervetlen törmelékeket. 
Igazgyöngyöt termelnek bizonyos tengeri csigafajok is, de a legtöbbet tengeri kagylókból nyerték és nyerik ki. 
A gazdaságilag jelentős, gyöngyöt termelő kagylók:

Tengeri gyöngykagyló 
Osztriga 
Kékkagyló 
Sonkakagyló 
Pinctada

Értékes gyöngyöket termelhet a folyami gyöngykagyló is, de gazdaságilag nem vált jelentőssé.

 
A jelenlegi felmérések szerint a piacon található összes gyöngy 99%-a tenyésztett gyöngy. 
Laboratórium és röntgensugár szükséges annak meghatározására, hogy a gyöngyök természetes módon keletkeztek e vagy tenyésztették őket.

A gyöngy anyaga rugalmas, tömör. 
Fő alkotóanyaga (83–92%) a kalcium-karbonát, zömmel aragonit, kisebbrészt kalcit.

Amire figyelni kell, ha gyöngyöt vásárlunk, hogy ne üveg vagy műanyag legyen, mert előszeretettel adnak nagyon jó áron akár 500 darabot is pár száz forintért és ezek általában üveg, vagy műanyag alapúak, amelyek színezve vannak, a szín elég gyorsan lekopik róla.

 

 

 

ALEXANDRIT

A képen felül az imitált / szintetikus Alexandritok láthatóak, alul meg az igaziak.

 

A Krizoberill zöld színű változata az Alexandrit. 
A harmadik legkeményebb természetben is előforduló drágakő (a Mohs-féle keménységi skálán 8,5 ).
Ez a kő nagyon ritka és ezért is nagyon drága, ára vetekszik a gyémántéval.
A természetes Alexandrit kristály sárga, smaragdzöld, kékeszöld, vagy szürkésbarnás.
A ragyogása üvegszerű, a kiemelkedő, egyedi színét pedig még a tudósok sem tudják megmagyarázni, de valószínűleg a vas és a króm színezi.
Eredete a vulkáni pegmatitok és egyéb ásványi anyagok.
Az “alexandrit” hatás a szintetikus korunddal jön létre, ez a kő, amellyel leggyakrabban a természetes alexandritot utánozzák.
Alexandritot három helyen bányásznak, Oroszországban , Srí Lankán és Brazíliában, de igen kevés található belőle, ezért inkább hamisítják.
Az Alexandrit a minősége miatt az egyik legdrágább drágakő a világon.
Nagyon ritka és általában a maximum 3 karát, annaál magasabb nem is létezik.
Gyakran sok belső zárványt tartalmaznak, így könnyen megkülönböztethetők a szintetikus ásványoktól.

 

 

 

MERLINIT

Azt tartják, hogy ha van egy kő, mely segít csodákat hozni az ember életébe.
Ez a kő a Merlinit.
És ez a csoda miatt a Merlinit egyedi, pótolhatatlan.
Nem achát, nem opál. Merlinit.
Az igazi Merlinit az a kő, amelyben a dentrit virág forma igazán szinte alig látható nagyon apró darabkákból áll össze.
Az a kő, mely így néz ki, annak van igazi Merlinites ereje erős gyógyhatása, mint akiről a nevét is kapta: Merlin varázsló.
Varázslatos a kő maga, a mágia benne van, érezhetően vibrál, az energiaminősége igen magas.
 
Többen mutatták nekem a szép tiszta hófehér “Merlinit ásványból” készült ékszerüket és sajnos le kellett lombozzam őket, a tiszta fehér az nem Merlinit.
Sőt, amiben a dentrites virág egy nagyobb darabból, vagy több, de nagyobb darabkákból áll össze, az sem Merlinit, vagyis nem eredeti.
Létezik a Merlinit a csodás energiákkal telített kő és létezik a dentrites achát / opál.
Nem ugyanazok.
 
Az igazi Merlinitből a szemek fűzéshez is nagyon-nagyon nehezen beszerezhetőek, mert míg a dentrites Achát / Opál könnyebben beszerezhető, a Merlinitet elkezdték hamisítani.
Illetve próbálják a dentritet utánozni, nagyobb moharajzolatokkal és láttam már falevél formát is belőle… de a hamisítása elég nehéz, hiszen a dentrit fa, vagy bokor módra elágazó, növényi alakra emlékeztető ásványi képződésü természetes fekete vagy barna rajzolat.
A dendrit egyébként vulkáni képződmény, amely úgy jön létre, hogy a hatalmas vulkáni hő hatására a fémek megolvadnak, gőzzé alakulnak át, aztán bejutnak az ásványok apró repedéseibe. 
Vagyis így alakul ki a lehűlés és a megszilárdulás során a dendrit virág. 
 
Sokszor a dendrit virág olyan kicsi és sűrű, hogy szemel láthatóan foltokat alkot.
Foltokat, kicsiket, aprót, nem nagy moha formát meg nagyobb foltokat.
A dentrit legtöbbször mészkövön, homokkövön és ásványokon, kőzeteken is látható.
Merlinitként láttam már jáspist, aminek az alapja fekete-fehér és csíkos (!!), vagy belefestették a repedésekbe a “dentritet”, ami  látszik az apró repedések mentén…
Mindezeken kívül még szót kell ejtsek a Misztikus Merlinitről is, aminek a földtani neve Indigo Gabbro.
A Gabbro a mélységi magmás kőzetek egy csoportja, ami akkor keletkezik, ha a bazaltos összetételű magma megreked a mélyben és ott kristályosodik ki. 
A Merlinit és a Misztikus Merlinit is ebbe a csoportba tartozik.
Ha Merlinitet vásárolsz és feltűnően alacsony az ára amiért kínálják, ne vedd meg, az 99,9% hogy nem Merlinit.
 
 
2019 Amazing Crystal
MINDEN JOG FENNTARTVA!
Amazing Crystal / amazingcrystal.co.uk / tartalmát (szövegét, ábráit, képeit, stb.) másolni, sokszorosítani csak az Amazing Crystal tulajdonosának írásos engedélyével szabad! Az amazingcrystal.co.uk tartalmát más webhelyen engedély nélkül felhasználni szigorúan tilos!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük